Szászrégen történetének időrendi bemutatása:

1228 -Első írásos dokumentum a város-Regun nevéről.

1241 április 15 -A tatárok elérik a Maros völgyét, és feldúlják az akkor 660 lakosú Szászrégent.

1285 -A tatárok ismét betörnek Szászrégenbe és a környező falvakba. Sok lakót megölnek és megkínoznak.

1330 -Az evangélikus (lutheránus) templom felépítése. A gótikus építmény több esetben a tuz martaléka volt.

1332 -Szászrégen egyházi káplalanság székhelye lesz.

1358 -Első írásos említés Magyarrégenről.

1361 -Erdély fejedelme beleeegyezik, hogy Kolozsvár Szászrégennel szabad kereskedelmet folytasson. Ezt a jogot, 1368-tól Szebennel, Besztercével, Szászmeggyessel és Segesvárral is gyakorolhassa.

1423 -Első alkalommal jelzik roma nemzetiségü személyek jelenlétét Szászrégen környéki településeken.

1427 -A helység vásárhelyként (oppidum) való említése.

1434 - A heti vásártartási jog megerősítése.

1483 -Az első latin nyelvű iskola írásos említése.

1484 -Tizennégy csizmadia mühely létezik a városban.

1501 -Castrum Regen név említése.

1535 -Nagy az éhínség – nagyon drága a búza-, sok az elhalálozás a városban és a környező településeken.

1551 -A helység bíráskodási jógot kap.

1555 -Megépítik az evangélikus templom körüli városfalat.

1560 -Megemlítik a szíjgyártók, tímárok és csizmadiák céheit.

1570 -Megalakul a mészárosok céhe.

1603 - Básta György zsoldosai feldúlják a várost.

1619 -Iskolaszabályzatot dolgoznak ki, mely 150 évig érvényes.

1625 -Bethlen Gábor megerősíti Szászrégen vásártartási jogát.

1630 -Élénk kereskedelem zajlik a görgényszentimrei papír- és fajanszgyár révén, mely 1561-ben alakult.

1660 december 24-én az Erdélyi Diéta Kemény Jánost választja fejedelemmé.

1661 -A pestis éve.

1662 január 22 -A törökökkel vívott harcban meghal Kemény János fejedelem; Szászrégent megtámadják és kifosztják a törökök.

1700 -Felépül a radnótfájai református parókia, a közösség 510 lelket számlál.

1701 -Kolozsvár, a helyi erődítmény megerősítésére, 1058 deszkát vásárol Szászrégenből.

1708 szeptember 19 -A kurucok felégetik a várost. Az evangélikus templom, az iskola és számos magánház válik a tuz martalékává.

1712 november 19 -Árvíz sújtja a várost, a Maros és a Görgény vize kilép medréből, Alsóidecset nagy kár éri.

1717 -A tatárok utolsó betörése. A feljegyzések szerint a templom körüli falat vizesárok veszi körül, és két leereszthető kapuval van ellátva.

1727 -Megalakul a csizmadiák céhe.

1728 május 5 -Közlik, majd VI. Károly szentesíti Szászrégen kiváltságos jogait. 

1736 -Megalakul a város római katolikus plébániája.

1740 -Tűzvész pusztítja el a város nagyrészét.

1744 -Felépül a magyarrégeni görög katolikus fatemplom.

1750 -Nagy tűzvész pusztít a városban, leég a leányiskola. Teret hodít a kukorica (“törökbúza”) termesztése, melynek termesztését 1686-ban betiltották. Magyarrégennek 88 román lakosa van.

1755 -A mészárosok és a prémkereskedők szerződést írnak alá juhok és bárányok levágásával, valamint az állatbőrök kereskedelmével kapcsolatosan. Megöntik az evangélikus templom harangját és a három kisebb harangot, melyeket temetésekre és istententiszteletekre használnak. A nagyharangot tűzesetek és nagy veszély esetén veszik igénybe.

1772 -Szászrégent úgy említik, mint kiváló szőlőtermesztő és bortermelő vidéket.

1773 június 19 -én Mária Terézia fia József, a leendő császár áthalad Szászrégenen. Július 11-én megszáll Dr. Schuller házában.

1779 szeptember 19 -Felújítják az evangélikus templomot. Első alkalommal játszanak a templom orgonáján.

-Egyre gyakrabban foglalkoznak pálinkafőzéssel. Ezt a mesterséget 1848-ig Szászrégen “aranybányája”-ként emlegetik.

-Megjelennek a fakereskedők, kialakul a tutajozás. A fát tutajokon szállítják, Aradig az út három hétbe telik.

1781 május 19-17 -határkövet helyeznek el Szászrégen és Magyar-Régen közé.

-Felszentelik a római-katolikus templomot. Június 12-én felszerik a templom tornyára a gömböt. Addig a római-katolikus hívek Bornemissza báró Abafáji kastélyába járnak misére.

1782 -Felépül a római katolikus templom melletti iskola. Kinevezik az első köztanítót.

1784 -A Polgármesteri Hivatal sörfőzdét műkődtet.

1790 -Felépül a görgényi porcelángyár.

1801 -A város pallosjogának megerősítése.

1811 tavasza -A petelei katonai ezred kórházát Szászrégenbe költöztetik (ma Mihai Viteazul 45.sz). A kórház négy szalonból (100 ágy) és egy konyhából állt. A kórház költségvetését a lakosság állja.

-Elkezdik a görög katolikus (a mostani Nagy-piac-i) templom építését néhány nagykereskedő adományából: Bardosi, Munteanu, Marinovici, Olteanu, Nonu stb.

1812 -Első alkalommal használnak Szászrégenben porcelánt.

1813 -A város vezetőségét a polgármester (Bürgermeister), az alpolgármester és 7 tanácsos alkotja. A Hivatal alkalmazottai: egy jegyző, három pénzügyi ellenőr, egy katonai népbiztos, egy feladó, egy sebész, hat őr, négy erdőpásztor, egy börtönőr, egy bíró, egy takarítónő, és egy szülésznő.

1818 -Lekövezik –Maros kővel-,  az első főút gyalogjáróját.

1822 július 25 -Megszületik Iosif Haltrich, Szászrégen kimagasló kulturális egyénisége.

1829 -A Ruca utcai leányiskola két osztállyal működik.

1838 -Elemi iskolát alapítanak a vidékről betelepedett román családok gyermekei számára.

1839 -Megalakul egy rendőrségi osztály - egy magiszterrel, egy helyettes magiszterrel és egy jegyzővel.

1844 -A városnak 5.000 lakosa van. A város vagyona 116.561 frt., melyből a 16.255 frt. a birtokok étéke. A város költségvetése: 27.571 frt. bevétel, és 22.453 frt. kiadások.

1848 október vége-november eleje -A várost újabb tűzvész, betörések sújtják.

1850 -Az Állam 210.000 frt. kölcsönt folyósít, minimális kamattal, a város újjáépítésére.

1863 január 15 -Szászrégen Szabad Királyi jogú városi rangot kap. Megtartják a város “aranylakodalmát”.

1866 - Megalakul a Szászégeni Tutajkereskedő Társulat 19 régeni egyesülettel.

1867 - Megalakul a Maros majd a Görgény folyását szabályozó egyesület.

1874 -Megalakul az Astra szászrégeni szervezete.

1876 -Nyomda létesül. Szászrégen, Maros-Torda vármegyéhez tartozó, rendezett tanácsú várossá válik.  Megalakul a szászrégeni Szász-hitelszövetkezet.

1882 -Szászrégen lakosainak száma: 8.074, melyből 2564 magyar, 2522 német, 1577 román és 1341 zsidó nemzetiségű.

1883 -A szászrégeni önsegélyző egyesület megalakulása.

1883 július -Megalakul a Szászrégeni Magyar Polgári Dalkör.

1886 -Átadják a vasútvonalat Marosvásárhely és Szászrégen között.

–Megalapítják a “Banca Muresana” nevű bankintézményt.

-Megjelenik a Havasalja c. lap.

1887 -Tizenöt ipari egyesület működik a városban, céhekbe szerveződve: tímárok, szabók, csizmadiák, káderesek, szűcsök stb.

1890 -Astra közgyűlés a városban. 1894-Megjelenik az első német nyelvű sajtótermék: Sachsisch-Regener Wochenblatt.

1895 -Négy szeszgyár működik a városban.

-Megalakul a Zeneegylet (Musikverein).

1898 -Megalakul a szászrégeni Ipar– és Kereskedelmi Bank RT.

-Megjelenik a “Szászrégeni lapok” c. kiadvány – 1899-ben szűnik meg.

1899 -Megjelenik a “Régenvidék” c. lap, 1904-ben adják ki utoljára.

1902 -Megalakult a Szászrégeni Magyar Iparosok Olvasóköre.

1902-1914 között jelenik meg a “Marosvölgye” c. irodalmi hetilap.

1903 -Megjelenik a Közérdek c. lap.

1904 -Megalakult az építőmunkások szakszervezete.

1905 -Átadják a Szászrégen-Déda közötti vasútvonalat és a Szászrégen – Laposnya közötti keskenyvágányú vasútvonalat.

1908 -A városban 23 ipari egylet működik.

1910 -A városban 90 mühely működik, felölelve a legkülönbözőbb ősmesterségeket,50 mühely van Szászrégenben, 23 Radnótfáján, 17 Abafáján, melyekben mesterek, segédek és inasok dolgoznak.

-A város lakóinak száma 7310.

-Megjelenik az “Egylet” c. társadalmi lap.

1911 -Felépül az első villanyáram-felesztő üzem, a Maros mellékágán (Malom árok). 1988-ban újították fel. A városban 42 villanyáramot fejlesztő motrot üzemeltetnek.

1913 -Megalakul a Román Iparosok Kulturális Egyesülete.

1914-1918 -mintegy 1500 szászrégeni –katona és tiszt-, részt vesz a II. Világháborúban. Harcok Ratosnya – Déda, valamint Köhér – Bölkény vonalon.

-Maros megye Román Nemzeti Tanácsa szászrégeni székhellyel előkészíti az 1918 December 1-i  Népgyülésen való részvételt.

1918-1940 -”Heti hirek”, “Tükör”, “Régeni lapok” címen újabb magyar nyelvű kiadványok jelennek meg.

1918 -Szászrégen Nagyrománia területéhez tartozik (kivéve 1940-1944).

1919 -Megnyitja kapuját a Fiúgimnázium.

1920 -A Fiúgimnázium állami líceummá alakul – napjainkban a Petru Maior Iskolaközpont, mely több épületben működött: -a Petru Maior utcában, jelenleg napköziotthon, - az iskola utcában, az Augustin Maior Gimnázium épületében, -a Pomilor utcában, a volt 6-os sz. Általános Iskola épületében.

-A város munkásai általános sztrájkban vesznek részt. 

1922 -Rezonanszfa feldolgozó gyár létesül, mely a herbusi fűrészüzemből kapja a nyersanyagot.

1922-1926 -Az AG Hiag cég 2,5 millió lej alaptokéjét 4 millió lejre növeli. A cég egy furészüzemet épít  három gáterrel és gozmeghajtású gépekkel. 1926-ban a Transilvania nevet veszi fel és 1930-tól rezonanszfát dolgoz fel, 1978-tól pedig ládákat készítenek.

1923 -Felépül a Városi kórház. 1930-1934 között újjáépítik, 1955-1962 között pedig kibovítik.

-Megjelenik “A nép hagja” c. hetilap Teodor Bogdan szerkesztésében.  1931-ben szunik meg.

1924 - A városban 160 kereskedelmi cég muködik, nagyrészük magántokével. Ezek közül 42 nagybani eladással foglakozik, 7 szeszt árusít, 9 bórt,  pedig szarvasmarhát.

-Régenben 14 gyárat tartanak nyilván – 5 furész- és fafeldolgozó, 4 bor, 1 tégla, 1 cement, 1 szalámi, 1 túró, 1 szeszgyár.

1925 -Szászrégen 160.000 köbméter fúrészárút állít elo (az országos össztermelés 3 millió köbméter).

1925 -A Foresta Romana cég (román-olasz vállalkozás), 12 gáterrel és 698 alkalmazottal ládákat gyárt.

-A városban 4 borgyár muködik.

-Astra közgyulés a városban. Vasile Goldist választják meg elnöknek.

-Megjeleik a “Semamatorul” c. hetilap, Enea Pop szerkesztésében, 1938-ban szunik meg.

1926 -Szász- és Magyarrégen közigazgatási egyesítése.

1927 -A rezonanszfa feldolgozó gyár felveszi a “Lehel és Diamannstein” nevet. Évente 3 vagon rezonanszfaanyagot termel, és egy vagon hangszer-alkatrészt (vonóshagszerek alja, felso része stb.).

-“Schwab Ferenc” féle cipotalp gyár évente 243 to cipotalpot és borárut gyárt.

1928 -Kocsigyár nyílik, árúival a török piacon is sikeresen szerepel, ahonnan export engedélyt kap. 1940-ben szunik meg. 

-A Takarék – és Hitelszövetkezetnek (1865-ben alakult)  50 millió lej alapja van és 765.847 lej évi bevételt ér el.

-A Kereskedelmi és Ipari Banknak 2 millió lej alaptokéje van.

-A Muresana Bank tokéje 3 millió lej, és 1,2 millió lej tartalékkal rendelkezik.

1929-1933 -A gazdasági krízis évei Szászrégent is sújtják.

1929 -Elkezdodnek az evangélikus templom felújítási munkálatai, melyek egy évig tartanak. 1959-1961 között falerosítési munkálatokat végeznek.

1930 -A város lakóinak száma 9.290.

1933 -Megjelenik Ion Sularu által kiadott “Glasul somerilor” c. lap.

-Megjelenik a “Credinta” c. hetilap Vasile Netea kezdeményezésére.

1934-1939 -Ez idoszakban 19 helyi jellegu sztrájkra kerül sor.

1935 -Közkönyvtár létesül.

1937-1939 -Felépül a városi kultúrház.

1940 -Szászrégen, Észak Erdéllyel együtt, magyar fennhatóság alá kerül a Bécsi döntés értelmében.

-”Régeni Hírlap” címen megjelenik a szászrégeni magyarság társadalmi, politikai lapja. 1944-ben szünteti meg a hatalom.

1944  május 13 -A régeni zsidókat deportálják.

-A városban 4 bank és 2 fiókszervezet muködik.

-Szeptember folyamán harcokat jeleznek Régen-Köhér-Oroszi Nádas vonalon, az I Brassói Vadászhadtest részvételével. Szeptember 29-én felszabadul a város.

-A városban 7 állami és 7 egyházi okatási intézmény muködik.

-November 15-én kétnyelvu lap jelenik meg “Egalitate Egyenloség” címen. A lap kiadása 1945-ben szunik meg.

1945 -A háború okozta veszteségek az ipari létesímények, vasútak, hidak, utak esetében 90%-os volt.

-A Régeni Általános Iskolában a 1020 diákot 32 tanár oktatja.

1946 november 24 -1.500 résztvevovel tömegtüntetés van a városban.

-Az 1920-ban apapított gimnázium Petru Maior líceummá alakul.

-Elhunyt Ariton Popa, aki 1906-tól esperes volt.

1947 november –Astra találkozó Régenben.

-Megalakul a városi Könyvtár, Kezdetben a városi muvelodési házban, majd 1950-tol a jelenlegi épületben muködik.

-A kommunisták megmozdulásokat szerveznek.

1948 június 11 -A kommunista hatalom államosítja a gyárakat és üzemeket, többek között: “Foresta Româna”, “Transilvania SA”, “SA Reghinul”, “Mara si Vulturul”, “Farkas si Mendel” stb.

-Megnyitja kapuit a Régeni Magyar Tanítóképzo.

1949-Megalakulnak az Állami Mezogazdasági Vállalatok a kommunisták által elkóbozott mezogazdasági tulajdonokból.

1950 -A város ivóvízhálózata 2,1 km. 1965-ben 19,9 km-re növekszik, 1978-ban pedig 48,5 km.

-Megalakul – a jelenlegi múzeum épületében -, a tarktorista oktató iskola. Késobb Marosvásárhelyre költöztetik, majd 1961-ben Szászrégenben újraalakul. 1976-ban mezogazdasági gépészeti szaklíceum, majd mezogazdasági-ipari líceumá válik.

1952 -A régeni Avântul labdarugó csapata elso alkalommal bejút a B ligába, majd három év elteltével az A osztályba játszik, ahonnan egy bajnoki év után kiesik.

1953 -Az abafájai kastélyban iskolát hoznak létre fogyatékos gyermekek számára. Kezdetben 120 gyereket foglalkoztatnak.

-Gépi Felszereléseket és Cserealkatrészeket Gyártó Vállalat létesül (IUPS            majd IRUM néven).

1954 -A Tanítoképzo középiskolává alakul.

1956 március 15 -Szászrégen lakosainak száma: 18.091. A népesség az elkövetkezo években az alábbiak szerint alakul: 1966-ban 23.295; 1980-ban több mint 34.800; 1992-ben pedig 39.240 lakosa van a városnak.

1956 -A Magyar Tanítóképzo utolsó osztálya végez, az évek során 591 tanító végzett itt.

1956 - Abafája és Radnótfája községeket Szászrégenhez csatolják. 

1957 -Lebontják a városi parkban levo szabadido pavilont. Megkezdik a park felszámolását is, de idoben leállítják a munkálatokat.

1959 -Elkezdik az Iskola utcában és a jelenlegi Mihai Viteazul negyedben a tömbházak építését. 1960-ban fejezik be a munkálatokat.

-Megalakul a Néprajzi Múzeum a jelenlegi, Vadászok utcában.

-Elkezdik a városi park építését, a közponban. A kockakövet felszedik és csemetéket  ültetnek, virággyásokat alakítanak ki.

1962 -A nagyméretu, eroltetett kolektivizálás során létrehozzák a Kollektív Gazdaságokat, majd a Mezogazdasági Termeloszövetkezeteket, melyeket 1990-ben számolnak fel.

1963 -Eltávozott az élok sorából Augustin Maior. Régenben született 1882. augusztus 22-én.

1968 -Korszerusítik a Marosvásárhely-Szászrégen-Déda vasútvonalat.

1969 -Felavatják Petru Maior szobrát a város központi parkjában. Egy-egy mellszobor (bronz és ko) a Petru Maior Iskolaközpont és az Augustin Maior Állami Gimnázium tulajdonában van.

1969 -Meghal Al.Ceusian, 1898-ban született Régenben, ügyvéd és író, “Az 1848-as forradalom régeni eseményei” c. írás szerzoje.

1970 május -Árvíz súlytja egész Erdély területét. A Maros és a Görgény folyók összefolyásánál fekvo Régen városa sem menekülhet ezen  óriási természeti katasztrófa elol.

1974 -Tyúk-vágóhíd, Tejgyár és Sörgyár épül.

1974-76 -Gyermekgyógyászat és bölcsode létesül.

1977 január -A város lakóinak száma 29.846.

-Felépül a fogászati központ.

1978 -Befejezik az autómata telefonközpont építését.

1989 -A Ceausescu féle “Aranykorszak” krízisben van, elérkezett a vég.

-December 22-én a népi megmozdulások átfogják az egész országot.

1989 december 22-én, pénteken, 12.00 óra után, nagy tömegmegmozdulások vannak a városban. Megalakul a Nemzeti Megmentési Front. A Végrehajtó Bizottságban Ioan Tusnea - elnök, Marian Traian – polgármester, Bexa Simion jegyzo, Szabó Rudolf, Müler Kurt és Pop Mihai kap helyet.

1990 január-február -Megalakul a Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt, az RMDSZ. Ugyanebben az évben alakul  meg a Fratia Româneasca, a Vatra és a Románok Egységpártja.

1990 március 19-20 -Sajnálatos román-magyar összetuzések Marosvásárhelyen, áldozatok is vannak. Szászrégenben is vannak megmozdulások – szerencsére tragikus kimenetel nélkül.

-Megjelenik a “Gazeta Reghinului” lap N. Baciut és Marin Sara igazgató vezetésével.

1991-Megalakul a Kemény János Muvelodési Társaság. Elnök Böjte Lidia tanárno, alelnök Dr. Török Béla orvos.

1992 -Helyhatósági választások. A polgármester Pop Eremia, az alpolgármester Balázs László lesz.

1994 -Szászrégen város  municípium lesz.

-Megjelenik az ,,Opinia reghineana’’ c. Hetilap.

1996 -Helyhatósági választások - Marian Traian – polgármester, Balázs Lajos alpolgármester.

1999 -Megjelenik a Szászrégen és Vidéke c. havilap. A kezdeményzok között van: Pakó Benedek plébános, Márk Endre, Bíró Donát, Darvas Ignác, Kunsági István, tanárok, dr. Blága József orvos, Bartha József református lelkipásztor, Böjte Lídia tanárno, Adorjáni László, Madaras Péter és a lap elso foszerkesztoje Csernátoni József. 1999 április 20 -Nagy esozések és árvíz sújtja Maros megyét. Szászrégenben is számos mezogazdasági földet önt el a víz. Több mint 30 ház kerül víz alá, (Câmpului negyed, Radnótfája), a 15-ös nemzeti úton nem lehet közlekedni.

-Megjelenik a Semnal c. többnyelvu lap- kiadja Alex. Somodi.

2000. június 4 -Helyhatósági választások: 13 polgármesterjelölt-, 327 tanácsos jelölt pályázik a 21 tanácsosi beosztásra. A polgármesternek Marian Traiant választják.

-Leleplezik Mihai Eminescu szobrát az ordodox esperesi templom elotti téren.

-50 éves a városi könyvtár.

2001 -50 éves a szászrégeni hangszergyártás. Leleplezik a Hegeduk emlékmuvét az evangélikus templom elott-, Baróthi Ádám képzomuvész alkotása.

2002 május 22- Alexandru Todea görög katólikus bíboros halála.

2003 -775 éve jelent meg az elso írásos dokumentum Régenrol.

2004 június -Helyhatósági választások: a város polgármestere Nagy András mérnök, alpolgármesternek Pui Sorin Emilt választják. A Helyi Tanácsnak 19 tagja van.

2005 július 1 -Bevezetik az Új lejt (10.000 régi lejnek felel meg).

-Árradások Ratosnyán, Gödemesterházán. Régent megvédte az 1970-ben kiépített  védogátrendszer. Kiöntött a Rózsa pataka-, jelentosebb anyagi károk nem voltak.

-Július -elkezdték a Postarét, Râului, M.Eminescu, Calarasi utcák rehabilitálását, valamint a fotér járdáinak felújítását.

2008 - Helyhatósági választások: a város polgármestere Nagy András mérnök, alpolgármesternek Precup Mariat választják. A Helyi Tanácsnak 19 tagja van.

2012 - Helyhatósági választások: a város polgármestere Precup Maria, alpolgármesternek Gliga Daniel-t választják. A Helyi Tanácsnak 19 tagja van.

2016 - Helyhatósági választások: a város polgármestere Precup Maria, alpolgármesternek Márk Endre Dezsőt választják. A Helyi Tanácsnak 19 tagja van.