Româna Maghiara Engleza Franceză Germană
Primaria Reghin
Primaria Reghin
Primaria Reghin
A városról
Történet

 

Szászrégen történetének időrendi bemutatása:


1228 -Első írásos dokumentum a város-Regun nevéről.
 
1241 április 15 -A tatárok elérik a Maros völgyét, és feldúlják az akkor 660 lakosú Szászrégent.
 
1285 -A tatárok ismét betörnek Szászrégenbe és a környező falvakba. Sok lakót megölnek és megkínoznak.
 
1330 -Az evangélikus (lutheránus) templom felépítése. A gótikus építmény több esetben a tuz martaléka volt.
 
1332 -Szászrégen egyházi káplalanság székhelye lesz.
 
1358 -Első írásos említés Magyarrégenről.
 
1361 -Erdély fejedelme beleeegyezik, hogy Kolozsvár Szászrégennel szabad kereskedelmet folytasson. Ezt a jogot, 1368-tól Szebennel, Besztercével, Szászmeggyessel és Segesvárral is gyakorolhassa.
 
1423 -Első alkalommal jelzik roma nemzetiségü személyek jelenlétét Szászrégen környéki településeken.
 
1427 -A helység vásárhelyként (oppidum) való említése.
 
1434 - A heti vásártartási jog megerősítése.
 
1483 -Az első latin nyelvű iskola írásos említése.
 
1484 -Tizennégy csizmadia mühely létezik a városban.
 
1501 -Castrum Regen név említése.
 
1535 -Nagy az éhínség – nagyon drága a búza-, sok az elhalálozás a városban és a környező településeken.
 
1551 -A helység bíráskodási jógot kap.
 
1555 -Megépítik az evangélikus templom körüli városfalat.
 
1560 -Megemlítik a szíjgyártók, tímárok és csizmadiák céheit.
 
1570 -Megalakul a mészárosok céhe.
 
1603 - Básta György zsoldosai feldúlják a várost.
 
1619 -Iskolaszabályzatot dolgoznak ki, mely 150 évig érvényes.
 
1625 -Bethlen Gábor megerősíti Szászrégen vásártartási jogát.
 
1630 -Élénk kereskedelem zajlik a görgényszentimrei papír- és fajanszgyár révén, mely 1561-ben alakult.
 
1660 december 24-én az Erdélyi Diéta Kemény Jánost választja fejedelemmé.
 
1661 -A pestis éve.
 
1662 január 22 -A törökökkel vívott harcban meghal Kemény János fejedelem; Szászrégent megtámadják és kifosztják a törökök.
 
1700 -Felépül a radnótfájai református parókia, a közösség 510 lelket számlál.
 
1701 -Kolozsvár, a helyi erődítmény megerősítésére, 1058 deszkát vásárol Szászrégenből.
 
1708 szeptember 19 -A kurucok felégetik a várost. Az evangélikus templom, az iskola és számos magánház válik a tuz martalékává.
 
1712 november 19 -Árvíz sújtja a várost, a Maros és a Görgény vize kilép medréből, Alsóidecset nagy kár éri.
 
1717 -A tatárok utolsó betörése. A feljegyzések szerint a templom körüli falat vizesárok veszi körül, és két leereszthető kapuval van ellátva.
 
1727 -Megalakul a csizmadiák céhe.
 
1728 május 5 -Közlik, majd VI. Károly szentesíti Szászrégen kiváltságos jogait. 
 
1736 -Megalakul a város római katolikus plébániája.
 
1740 -Tűzvész pusztítja el a város nagyrészét.
 
1744 -Felépül a magyarrégeni görög katolikus fatemplom.
 
1750 -Nagy tűzvész pusztít a városban, leég a leányiskola. Teret hodít a kukorica (“törökbúza”) termesztése, melynek termesztését 1686-ban betiltották. Magyarrégennek 88 román lakosa van.
 
1755 -A mészárosok és a prémkereskedők szerződést írnak alá juhok és bárányok levágásával, valamint az állatbőrök kereskedelmével kapcsolatosan. Megöntik az evangélikus templom harangját és a három kisebb harangot, melyeket temetésekre és istententiszteletekre használnak. A nagyharangot tűzesetek és nagy veszély esetén veszik igénybe.
 
1772 -Szászrégent úgy említik, mint kiváló szőlőtermesztő és bortermelő vidéket.
 
1773 június 19 -én Mária Terézia fia József, a leendő császár áthalad Szászrégenen. Július 11-én megszáll Dr. Schuller házában.
 
1779 szeptember 19 -Felújítják az evangélikus templomot. Első alkalommal játszanak a templom orgonáján.
-Egyre gyakrabban foglalkoznak pálinkafőzéssel. Ezt a mesterséget 1848-ig Szászrégen “aranybányája”-ként emlegetik.
-Megjelennek a fakereskedők, kialakul a tutajozás. A fát tutajokon szállítják, Aradig az út három hétbe telik.
 
1781 május 19-17 -határkövet helyeznek el Szászrégen és Magyar-Régen közé.
-Felszentelik a római-katolikus templomot. Június 12-én felszerik a templom tornyára a gömböt. Addig a római-katolikus hívek Bornemissza báró Abafáji kastélyába járnak misére.
 
1782 -Felépül a római katolikus templom melletti iskola. Kinevezik az első köztanítót.
 
1784 -A Polgármesteri Hivatal sörfőzdét műkődtet.
 
1790 -Felépül a görgényi porcelángyár.
 
1801 -A város pallosjogának megerősítése.
 
1811 tavasza -A petelei katonai ezred kórházát Szászrégenbe költöztetik (ma Mihai Viteazul 45.sz). A kórház négy szalonból (100 ágy) és egy konyhából állt. A kórház költségvetését a lakosság állja.
-Elkezdik a görög katolikus (a mostani Nagy-piac-i) templom építését néhány nagykereskedő adományából: Bardosi, Munteanu, Marinovici, Olteanu, Nonu stb.
 
1812 -Első alkalommal használnak Szászrégenben porcelánt.
 
1813 -A város vezetőségét a polgármester (Bürgermeister), az alpolgármester és 7 tanácsos alkotja. A Hivatal alkalmazottai: egy jegyző, három pénzügyi ellenőr, egy katonai népbiztos, egy feladó, egy sebész, hat őr, négy erdőpásztor, egy börtönőr, egy bíró, egy takarítónő, és egy szülésznő.
 
1818 -Lekövezik –Maros kővel-,  az első főút gyalogjáróját.
 
1822 július 25 -Megszületik Iosif Haltrich, Szászrégen kimagasló kulturális egyénisége.
 
1829 -A Ruca utcai leányiskola két osztállyal működik.
 
1838 -Elemi iskolát alapítanak a vidékről betelepedett román családok gyermekei számára.
 
1839 -Megalakul egy rendőrségi osztály - egy magiszterrel, egy helyettes magiszterrel és egy jegyzővel.
 
1844 -A városnak 5.000 lakosa van. A város vagyona 116.561 frt., melyből a 16.255 frt. a birtokok étéke. A város költségvetése: 27.571 frt. bevétel, és 22.453 frt. kiadások.
 
1848 október vége-november eleje -A várost újabb tűzvész, betörések sújtják.
 
1850 -Az Állam 210.000 frt. kölcsönt folyósít, minimális kamattal, a város újjáépítésére.
 
1863 január 15 -Szászrégen Szabad Királyi jogú városi rangot kap. Megtartják a város “aranylakodalmát”.
 
1866 - Megalakul a Szászégeni Tutajkereskedő Társulat 19 régeni egyesülettel.
 
1867 - Megalakul a Maros majd a Görgény folyását szabályozó egyesület.
 
1874 -Megalakul az Astra szászrégeni szervezete.
 
1876 -Nyomda létesül. Szászrégen, Maros-Torda vármegyéhez tartozó, rendezett tanácsú várossá válik.  Megalakul a szászrégeni Szász-hitelszövetkezet.
 
1882 -Szászrégen lakosainak száma: 8.074, melyből 2564 magyar, 2522 német, 1577 román és 1341 zsidó nemzetiségű.
 
1883 -A szászrégeni önsegélyző egyesület megalakulása.
 
1883 július -Megalakul a Szászrégeni Magyar Polgári Dalkör.
 
1886 -Átadják a vasútvonalat Marosvásárhely és Szászrégen között.
–Megalapítják a “Banca Muresana” nevű bankintézményt.
-Megjelenik a Havasalja c. lap.
 
1887 -Tizenöt ipari egyesület működik a városban, céhekbe szerveződve: tímárok, szabók, csizmadiák, káderesek, szűcsök stb.
 
1890 -Astra közgyűlés a városban.

 

1894-Megjelenik az első német nyelvű sajtótermék: Sachsisch-Regener Wochenblatt.
 
1895 -Négy szeszgyár működik a városban.
-Megalakul a Zeneegylet (Musikverein).
 
1898 -Megalakul a szászrégeni Ipar– és Kereskedelmi Bank RT.
-Megjelenik a “Szászrégeni lapok” c. kiadvány – 1899-ben szűnik meg.
 
1899 -Megjelenik a “Régenvidék” c. lap, 1904-ben adják ki utoljára.
 
1902 -Megalakult a Szászrégeni Magyar Iparosok Olvasóköre.
 
1902-1914 között jelenik meg a “Marosvölgye” c. irodalmi hetilap.
 
1903 -Megjelenik a Közérdek c. lap.
 
1904 -Megalakult az építőmunkások szakszervezete.
 
1905 -Átadják a Szászrégen-Déda közötti vasútvonalat és a Szászrégen – Laposnya közötti keskenyvágányú vasútvonalat.
 
1908 -A városban 23 ipari egylet működik.
 
1910 -A városban 90 mühely működik, felölelve a legkülönbözőbb ősmesterségeket,50 mühely van Szászrégenben, 23 Radnótfáján, 17 Abafáján, melyekben mesterek, segédek és inasok dolgoznak.
-A város lakóinak száma 7310.
-Megjelenik az “Egylet” c. társadalmi lap.
 
1911 -Felépül az első villanyáram-felesztő üzem, a Maros mellékágán (Malom árok). 1988-ban újították fel. A városban 42 villanyáramot fejlesztő motrot üzemeltetnek.
 
1913 -Megalakul a Román Iparosok Kulturális Egyesülete.
 
1914-1918 -mintegy 1500 szászrégeni –katona és tiszt-, részt vesz a II.          Világháborúban. Harcok Ratosnya – Déda, valamint Köhér – Bölkény vonalon.
-Maros megye Román Nemzeti Tanácsa szászrégeni székhellyel előkészíti az 1918 December 1-i  Népgyülésen való részvételt.
 
1918-1940 -”Heti hirek”, “Tükör”, “Régeni lapok” címen újabb magyar nyelvű kiadványok jelennek meg.
 
1918 -Szászrégen Nagyrománia területéhez tartozik (kivéve 1940-1944).
 
1919 -Megnyitja kapuját a Fiúgimnázium.
 
1920 -A Fiúgimnázium állami líceummá alakul – napjainkban a Petru Maior Iskolaközpont, mely több épületben működött: -a Petru Maior utcában, jelenleg napköziotthon, - az iskola utcában, az Augustin Maior Gimnázium épületében, -a Pomilor utcában, a volt 6-os sz. Általános Iskola épületében.
-A város munkásai általános sztrájkban vesznek részt. 
 
1922 -Rezonanszfa feldolgozó gyár létesül, mely a herbusi fűrészüzemből kapja a nyersanyagot.
 
1922-1926 -Az AG Hiag cég 2,5 millió lej alaptokéjét 4 millió lejre növeli. A cég egy furészüzemet épít  három gáterrel és gozmeghajtású gépekkel. 1926-ban a Transilvania nevet veszi fel és 1930-tól rezonanszfát dolgoz fel, 1978-tól pedig ládákat készítenek.
 
1923 -Felépül a Városi kórház. 1930-1934 között újjáépítik, 1955-1962 között pedig kibovítik.
-Megjelenik “A nép hagja” c. hetilap Teodor Bogdan szerkesztésében.  1931-ben szunik meg.
 
1924 - A városban 160 kereskedelmi cég muködik, nagyrészük magántokével. Ezek közül 42 nagybani eladással foglakozik, 7 szeszt árusít, 9 bórt,  pedig szarvasmarhát.
-Régenben 14 gyárat tartanak nyilván – 5 furész- és fafeldolgozó, 4 bor, 1 tégla, 1 cement, 1 szalámi, 1 túró, 1 szeszgyár.
 
1925 -Szászrégen 160.000 köbméter fúrészárút állít elo (az országos össztermelés 3 millió köbméter).
 
1925 -A Foresta Romana cég (román-olasz vállalkozás), 12 gáterrel és 698 alkalmazottal ládákat gyárt.
-A városban 4 borgyár muködik.
-Astra közgyulés a városban. Vasile Goldist választják meg elnöknek.
-Megjeleik a “Semamatorul” c. hetilap, Enea Pop szerkesztésében, 1938-ban szunik meg.
 
1926 -Szász- és Magyarrégen közigazgatási egyesítése.
 
1927 -A rezonanszfa feldolgozó gyár felveszi a “Lehel és Diamannstein” nevet. Évente 3 vagon rezonanszfaanyagot termel, és egy vagon hangszer-alkatrészt (vonóshagszerek alja, felso része stb.).
-“Schwab Ferenc” féle cipotalp gyár évente 243 to cipotalpot és borárut gyárt.
 
1928 -Kocsigyár nyílik, árúival a török piacon is sikeresen szerepel, ahonnan export engedélyt kap. 1940-ben szunik meg. 
-A Takarék – és Hitelszövetkezetnek (1865-ben alakult)  50 millió lej alapja van és 765.847 lej évi bevételt ér el.
-A Kereskedelmi és Ipari Banknak 2 millió lej alaptokéje van.
-A Muresana Bank tokéje 3 millió lej, és 1,2 millió lej tartalékkal rendelkezik.
 
1929-1933 -A gazdasági krízis évei Szászrégent is sújtják.
 
1929 -Elkezdodnek az evangélikus templom felújítási munkálatai, melyek egy évig tartanak. 1959-1961 között falerosítési munkálatokat végeznek.
 
1930 -A város lakóinak száma 9.290.
 
1933 -Megjelenik Ion Sularu által kiadott “Glasul somerilor” c. lap.
-Megjelenik a “Credinta” c. hetilap Vasile Netea kezdeményezésére.
 
1934-1939 -Ez idoszakban 19 helyi jellegu sztrájkra kerül sor.
 
1935 -Közkönyvtár létesül.
 
1937-1939 -Felépül a városi kultúrház.
 
1940 -Szászrégen, Észak Erdéllyel együtt, magyar fennhatóság alá kerül a Bécsi döntés értelmében.
-”Régeni Hírlap” címen megjelenik a szászrégeni magyarság társadalmi, politikai lapja. 1944-ben szünteti meg a hatalom.
 
1944  május 13 -A régeni zsidókat deportálják.
-A városban 4 bank és 2 fiókszervezet muködik.
-Szeptember folyamán harcokat jeleznek Régen-Köhér-Oroszi Nádas vonalon, az I Brassói Vadászhadtest részvételével. Szeptember 29-én felszabadul a város.
-A városban 7 állami és 7 egyházi okatási intézmény muködik.
-November 15-én kétnyelvu lap jelenik meg “Egalitate Egyenloség” címen. A lap kiadása 1945-ben szunik meg.
 
1945 -A háború okozta veszteségek az ipari létesímények, vasútak, hidak, utak esetében 90%-os volt.
-A Régeni Általános Iskolában a 1020 diákot 32 tanár oktatja.
 
1946 november 24 -1.500 résztvevovel tömegtüntetés van a városban.
-Az 1920-ban apapított gimnázium Petru Maior líceummá alakul.
-Elhunyt Ariton Popa, aki 1906-tól esperes volt.
 
1947 november –Astra találkozó Régenben.
-Megalakul a városi Könyvtár, Kezdetben a városi muvelodési házban, majd 1950-tol a jelenlegi épületben muködik.
-A kommunisták megmozdulásokat szerveznek.
 
1948 június 11 -A kommunista hatalom államosítja a gyárakat és üzemeket, többek között: “Foresta Româna”, “Transilvania SA”, “SA Reghinul”, “Mara si Vulturul”, “Farkas si Mendel” stb.
-Megnyitja kapuit a Régeni Magyar Tanítóképzo.
 
1949-Megalakulnak az Állami Mezogazdasági Vállalatok a kommunisták által elkóbozott mezogazdasági tulajdonokból.
 
1950 -A város ivóvízhálózata 2,1 km. 1965-ben 19,9 km-re növekszik, 1978-ban pedig 48,5 km.
-Megalakul – a jelenlegi múzeum épületében -, a tarktorista oktató iskola. Késobb Marosvásárhelyre költöztetik, majd 1961-ben Szászrégenben újraalakul. 1976-ban mezogazdasági gépészeti szaklíceum, majd mezogazdasági-ipari líceumá válik.
 
1952 -A régeni Avântul labdarugó csapata elso alkalommal bejút a B ligába, majd három év elteltével az A osztályba játszik, ahonnan egy bajnoki év után kiesik.
 
1953 -Az abafájai kastélyban iskolát hoznak létre fogyatékos gyermekek számára. Kezdetben 120 gyereket foglalkoztatnak.
-Gépi Felszereléseket és Cserealkatrészeket Gyártó Vállalat létesül (IUPS            majd IRUM néven).
 
1954 -A Tanítoképzo középiskolává alakul.
 
1956 március 15 -Szászrégen lakosainak száma: 18.091. A népesség az elkövetkezo években az alábbiak szerint alakul: 1966-ban 23.295; 1980-ban több mint 34.800; 1992-ben pedig 39.240 lakosa van a városnak.
 
1956 -A Magyar Tanítóképzo utolsó osztálya végez, az évek során 591 tanító végzett itt.
 
1956 - Abafája és Radnótfája községeket Szászrégenhez csatolják. 
 
1957 -Lebontják a városi parkban levo szabadido pavilont. Megkezdik a park felszámolását is, de idoben leállítják a munkálatokat.
 
1959 -Elkezdik az Iskola utcában és a jelenlegi Mihai Viteazul negyedben a tömbházak építését. 1960-ban fejezik be a munkálatokat.
-Megalakul a Néprajzi Múzeum a jelenlegi, Vadászok utcában.
-Elkezdik a városi park építését, a közponban. A kockakövet felszedik és csemetéket  ültetnek, virággyásokat alakítanak ki.
 
1962 -A nagyméretu, eroltetett kolektivizálás során létrehozzák a Kollektív Gazdaságokat, majd a Mezogazdasági Termeloszövetkezeteket, melyeket 1990-ben számolnak fel.
 
1963 -Eltávozott az élok sorából Augustin Maior. Régenben született 1882. augusztus 22-én.
 
1968 -Korszerusítik a Marosvásárhely-Szászrégen-Déda vasútvonalat.
 
1969 -Felavatják Petru Maior szobrát a város központi parkjában. Egy-egy mellszobor (bronz és ko) a Petru Maior Iskolaközpont és az Augustin Maior Állami Gimnázium tulajdonában van.
 
1969 -Meghal Al.Ceusian, 1898-ban született Régenben, ügyvéd és író, “Az 1848-as forradalom régeni eseményei” c. írás szerzoje.
 
1970 május -Árvíz súlytja egész Erdély területét. A Maros és a Görgény folyók összefolyásánál fekvo Régen városa sem menekülhet ezen  óriási természeti katasztrófa elol.
 
1974 -Tyúk-vágóhíd, Tejgyár és Sörgyár épül.
 
1974-76 -Gyermekgyógyászat és bölcsode létesül.
 
1977 január -A város lakóinak száma 29.846.
-Felépül a fogászati központ.
 
1978 -Befejezik az autómata telefonközpont építését.
 
1989 -A Ceausescu féle “Aranykorszak” krízisben van, elérkezett a vég.
-December 22-én a népi megmozdulások átfogják az egész országot.
           
1989 december 22-én, pénteken, 12.00 óra után, nagy tömegmegmozdulások vannak a városban. Megalakul a Nemzeti Megmentési Front. A Végrehajtó Bizottságban Ioan Tusnea - elnök, Marian Traian – polgármester, Bexa Simion jegyzo, Szabó Rudolf, Müler Kurt és Pop Mihai kap helyet.
 
1990 január-február -Megalakul a Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt, az RMDSZ. Ugyanebben az évben alakul  meg a Fratia Româneasca, a Vatra és a Románok Egységpártja.
 
1990 március 19-20 -Sajnálatos román-magyar összetuzések Marosvásárhelyen, áldozatok is vannak. Szászrégenben is vannak megmozdulások – szerencsére tragikus kimenetel nélkül.
-Megjelenik a “Gazeta Reghinului” lap N. Baciut és Marin Sara igazgató vezetésével.
 
1991-Megalakul a Kemény János Muvelodési Társaság. Elnök Böjte Lidia tanárno, alelnök Dr. Török Béla orvos.
 
1992 -Helyhatósági választások. A polgármester Pop Eremia, az alpolgármester Balázs László lesz.
 
1994 -Szászrégen város  municípium lesz.
-Megjelenik az ,,Opinia reghineana’’ c. Hetilap.
 
1996 -Helyhatósági választások - Marian Traian – polgármester, Balázs Lajos alpolgármester.
 
1999 -Megjelenik a Szászrégen és Vidéke c. havilap. A kezdeményzok között van: Pakó Benedek plébános, Márk Endre, Bíró Donát, Darvas Ignác, Kunsági István, tanárok, dr. Blága József orvos, Bartha József református lelkipásztor, Böjte Lídia tanárno, Adorjáni László, Madaras Péter és a lap elso foszerkesztoje Csernátoni József.

 

1999 április 20 -Nagy esozések és árvíz sújtja Maros megyét. Szászrégenben is számos mezogazdasági földet önt el a víz. Több mint 30 ház kerül víz alá, (Câmpului negyed, Radnótfája), a 15-ös nemzeti úton nem lehet közlekedni.
-Megjelenik a Semnal c. többnyelvu lap- kiadja Alex. Somodi.
 
2000. június 4 -Helyhatósági választások: 13 polgármesterjelölt-, 327 tanácsos jelölt pályázik a 21 tanácsosi beosztásra. A polgármesternek Marian Traiant választják.
-Leleplezik Mihai Eminescu szobrát az ordodox esperesi templom elotti téren.
-50 éves a városi könyvtár.
 
2001 -50 éves a szászrégeni hangszergyártás. Leleplezik a Hegeduk emlékmuvét az evangélikus templom elott-, Baróthi Ádám képzomuvész alkotása.
 
2002 május 22- Alexandru Todea görög katólikus bíboros halála.
 
2003 -775 éve jelent meg az elso írásos dokumentum Régenrol.
 
2004 június -Helyhatósági választások: a város polgármestere Nagy András mérnök, alpolgármesternek Pui Sorin Emilt választják. A Helyi Tanácsnak 19 tagja van.
 
2005 július 1 -Bevezetik az Új lejt (10.000 régi lejnek felel meg).
-Árradások Ratosnyán, Gödemesterházán. Régent megvédte az 1970-ben kiépített  védogátrendszer. Kiöntött a Rózsa pataka-, jelentosebb anyagi károk nem voltak.
-Július -elkezdték a Postarét, Râului, M.Eminescu, Calarasi utcák rehabilitálását, valamint a fotér járdáinak felújítását.

 

2008 június -Helyhatósági választások: a város polgármestere Nagy András mérnök, alpolgármesternek Precup Mariat választják. A Helyi Tanácsnak 19 tagja van.